Már sajnálom, hogy nem kezdtem el szabályos naplót írni itt. Önmagamat már végképp kimerítettem.
Egyébként, hogy az eseményeket milyen színben írnám le, az csak szemléletmód kérdése - persze a szemléletmód is részben az átélt események függvénye. Pl. egy hete hirtelen megváltozott a hangulatom: átcsapott jókedvbe,- kb. megközelítve a tragikomédiát - azt mondtam, hogy azokat a képtelenségeket, amik itt fogadtak bennünket, így lehet csak elviselnil (ezt a naplót jópár éve már legépeltem, és részben onnan írom ide át a számítógépbe, de most , hogy egyeztetem az eredeti füzettel, kiderült, hogy néhol kihagytam részeket a gépelt változatban (működött az öncenzurám? most azért visszacsempészem,m, büntetve kicsit magam, pirossal!:) bár az is lehet, hgy még inkább szelektálni kéne mit írunk le, mit hagyunk ki?)(És talán) Holott az egész metamorfózisnak oka az volt, hogy táncoltam , ill. sokat sokáig beszélgettem egy orosz sráccal, aki már korábban feltűnt nekem. Aztán, hogy szokás szerint - eltoltam a dolgot, újra visszazökkentem a régi, rossz hangulatomba.
Ha összegezni akarnám a benyomásaimat, azt kell mondanom pillanatnyilag -itt- hogy csalódtam, s kellemetlenül. S a szorongásom többé kevésbé beigazolódott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése