És érdekelne is, minek tartanál e levelek elolvasása után. Hülyének? Ez a szó újabban gyakran előbukkan, önjellemzésemül. S nem véletlenül. Mert tényleg: szerintem hülye vagyok. De a hülyeséget csak itt - "nálad" - tombolom ki. Mivelhogy te manifesztáltad. Ez igy igazságos. Nem? Úgyhogy joggal tarthatsz is teljesen hülyének. (Maga a jelző tulajdonképpen nem is degradáló, erről talán te is igy vélekedsz(?))
A múltkor azt mondtam, azért irok, hogy hallgatni tudjak. Hát most azt is mondhatom, hogy azért vagyok hülye, itt, hogy másutt normális lehessek, legalább is annyira, amennyire az én józan pályám ezt megkivánja. Mindenesetre erőfeszitésembe kerül, mert maga a pedagógusság is veszélyezteti a normalitást; miközben igényli, aláássa. .. Vagy ez másutt is igy van?
Te, aki több hónapot töltesz el örültek mezébe bújva, kivül-belül - jól tudhatod. egyébként, ha megtudnám, hogy beléd is vándorolt valami belőlük, mint ahogy feltételezem - talán még jobban szeretnélek. És ha tudnám valóban s teljes bizonyossággal , hogy amikor megláttál, te is - akár a Démon - , újra hinni és szeretni, és újjászületni vágytál , s ha hinni tudnám, hogy az a kimondhatatlan nyugtalanság, ami feléd űz, azóta is, belőled jött, tudatosan, hozzám, hivó jelként, aminek (nem szinpadi, illuzió-) megismétlésére azóta is várok --- és ha egyszer mégis eljönnél csak nekem, én nem is kérdezném "ki vagy", mert már régóta értelek és érezlek, ha jönnél, és kérnél, hogy szeresselek, jobban szeretnéle, mint várhatnád - mégha tudva tudnám, hogy a te csókod is Méreg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése